This page was automatically translated by DeepL

A Svéd Agrártudományi Egyetem(SLU) a hagyományos szántóföldi gazdálkodókkal, kutatókkal, a HIR Skåne tanácsadóival és más szervezetekkel együttműködve dolgozik a nitrogénfelhasználás hatékonyságának javításán az egyes növények és a termesztési rendszerek szintjén, a gazdaságok jövedelmezőségének növelése és a nitrogénveszteségek csökkentése érdekében.

A hálózat 2 gazdálkodóval és a SLU gazdaságában végzett üzemi kísérleteket, hogy a nitrogénfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében ellentétes kenyérbúza-genotípusokat (beleértve a hibrideket is) és innovatív gazdálkodási gyakorlatokat (szemes hüvelyesek előveteménye és különböző nitrogénműtrágyázási szintek) teszteljenek.

A kísérletek Dél-Svédország nyugat-szkíni régiójában zajlottak, és a tavaszi árpával és repcével vetésforgóban lévő kenyérbúzára (őszi búza) összpontosítottak. Sok, de nem minden gazdaságban cukorrépa, fű (vetőmagtermesztés céljából) vagy szemes hüvelyesek (faba bab vagy borsó) is szerepelnek a vetésforgóban. A kísérleteket hagyományos szántóföldi növénytermesztési rendszerekben végezték, főként állattartás nélkül, de néhányan vegyes növénytermesztési/állattartási rendszerrel.

A régió meleg, nedves, mérsékelt éghajlatú, évi 500-800 mm átlagos csapadékmennyiséggel és 6-12 °C évi átlaghőmérséklettel. A talajok többnyire üledékesek (agyag/iszap/homok), az agyag-, homok- és szervesanyag-tartalom tekintetében még a régión belül is nagy eltérésekkel.